Magas vérnyomás a neurózis hátterében
Főoldal » Betegségek » Pszichés problémák, elmebetegségek » Szomatizáció » Neurózis A neurózissal - a kérdés jelentősége miatt - részletesen foglalkozunk.
A neurózis elterjedtségére utal pl. Jellemző a neurózisra, hogy az ilyen betegeken a leggondosabb orvosi vizsgálat sem képes sem szerveikben, sem idegrendszerükben szervi elváltozást kimutatni. Régebben az ilyen betegeket "képzelt" betegeknek is mondották. Erről a megjelölésről azonban csakhamar kiderült, hogy nemcsak igazságtalan, jogtalan, hanem egyben káros is.
A neurotikusok vagy más néven ideges panaszokban szenvedők szokás őket vegetatív disztóniásoknak is nevezni egyáltalán nem "képzelik be" betegségüket, hanem fájdalomélményük, magas vérnyomás a neurózis hátterében teljesen ugyanolyan lehet, mint a szervi betegségben szenvedőké. A neurotikusok tehát valóban sokat szenvednek, szenved a családjuk, sőt, betegségtudatuk következményeit megszenvedi a társadalom is a neurotikusok munkakiesése miatt. Végül szenved tőlük az elsősorban szervi betegségek kezelésére felkészült orvos is, aki esetleg tehetetlenül áll betegével szemben, mert gyógyszerei, sőt jó szándéka is csődöt mond.
Rendkívül nehéz pontosan meghatározni a neurózis fogalmát. Ahelyett, hogy erre vállalkoznánk, inkább villantsuk fel a panaszok széles skáláját. A beteg által érzett tehát szubjektív panaszok a könnyebb fáradékonyságtól a munkavégző képesség teljes elvesztéséig minden fokozatot elérhetnek. A beteg magas vérnyomás a neurózis hátterében panaszaihoz objektív, tehát az orvos által is ellenőrizhető szervi működésváltozások is társulhatnak.
Zavart lehet pl. Az ilyen objektív szervi panaszok, működésváltozások hátterében azonban nincs szervkárosodás, szervmegbetegedés. Sőt, az elmúlt két évtized megfigyelései szerint az is igen ritkán fordul csak elő, ha egyáltalán előfordul - hogy a neurotikus szervpanaszokból szervi megbetegedés lenne. A neurotikus emberek tehát jelentős többségükben elérik a legmagasabb emberi életkort, csak éppen sokat szenvednek és panaszkodnak magas vérnyomás a neurózis hátterében idő alatt.
A neurotikusok szervi működésváltozásai általában hasonlítanak azokhoz, amelyek egészségeseken ijedtséghez, félelemhez társulnak. Szorongásos vagy félelmi állapotban az egészséges ember szívverése gyorsul, légzése szaporábbá és mélyebbé válik, felszökik a vérnyomása, szívdobogást, a gyomrában szorulást érezhet, hasmenése és vizelési ingere támadhat.
A neurotikus, divatos nevén: vegetatív disztóniában szenvedő emberre az a jellemző, hogy a felsorolt jelenséggel minden külső inger, minden tényleges ijedtséget kiváltó ok nélkül is bekövetkeznek.
A krónikus forma
A felsorolt szervpanaszokon kívül a neurotikus betegnek szinte állandó bizonytalanság- ok nélküli szorongás- és félelemérzése lehet, látszólag minden külső ok nélkül szédül, gyenge, nehézlégzése, torkában gombócérzése, néha sóhajtási kényszere van.
A színes, sokrétű panaszok hol egy, hol sok szervhez kötődnek. Előfordulhat az is, hogy az egyik szervre vonatkozó panaszok elmúlnak, de miután a neurózist kiváltó idegrendszeri zavar nem szűnt meg, egy másik szerven mutatkoznak.
Mit nevezünk esszenciális hipertóniának?
Így az egyik ember szívidegességről, a másik nehézlégzésről, a harmadik epertáji fájdalomról, a negyedik hasi vagy alhasi görcsökről - és még számtalan más kellemetlenségről panaszkodik. Az ilyen beteg gyakran a vidék vagy a főváros egész sor divatos vagy nagy tekintélyű orvosát felkeresi, kórházról kórházra jár, egész patikát hord zsebében, és ha mindez nem segít - márpedig gyakran nem segít - kuruzslók körmei közé kerül, és így nemegyszer anyagilag is tönkremegy.
A neurózis okát illetően az orvosok nézetei sokáig eltérők voltak.
Account Options
A neves bécsi idegorvos, Freud, a pszichoanalízis megalkotójának nézete alapján régebben úgy vélték, hogy a neurózis keletkezése kizárólag az elfojtott ösztönökkel, elsősorban a nemi ösztönökkel áll összefüggésben. Freud szerint az ideges panaszokat gyermekkori emlékek, vágyak ki nem elégülése okozza.
Napjainkban ez a fogalmazás már túlzottnak és homályosnak tűnik. A reflexelmélet alapján álló kísérletes lélektannak - részben állatkísérletekkel - sikerült ugyanis az emberi neurózishoz igen hasonló állapotokat létrehozni. Ezek szerint a kísérletek szerint minden neurózis alapját az idegrendszert ért olyan kellemetlen élményekkel, elsősorban félelemmel társuló ingerek képezik, amelyek a köztiagyban vagy általában az idegrendszerben a félelmet és a félelem következményeit állandósítják.
A félelem és a szorongás tárgytalan félelem az egészséges ember reakciói között is szerepel, sőt: idegrendszerének szükségszerű, nélkülözhetetlen válasza. A fenyegető külvilági ok által keltett normális, egészséges félelmi válasz vagy szorongás ugyanis a szervezet védekezését segíti elő, és az ítélőképesség révén megmenti az embert a helytelen cselekvéstől.
A neurotikus embernél azonban a szorongás és félelem már elvesztette eredeti funkcióját, nem az egyén életének, egészségének védelmét szolgálja: akkor is fennáll, ha semmi kiváltó oka nincsen, és a félelemhez, szorongáshoz egyre több szervi panasz, pl. A neurózist kiváltó okok között valószínűleg szerepel - de csak hajlamosító tényezőként-az örökletes idegrendszeri adottság, tehát a fokozottan érzékeny idegrendszer.
Lényegesebb azonban a környezet, a félelmet okozó élmények gyakori, halmozott, hosszantartó ismétlődése. Ezek hatására azután fokozatosan vagy hirtelen, valamilyen erőteljes élmény hatására könnyebb vagy súlyosabb panaszok jelentkezhetnek. Az elmondottak szemléltetésére felsorolunk néhány jellemző példát.
Egy nőbeteg, aki egyedülálló házban élt és férje a közeli városba járt dolgozni, magányában sokat rettegett. Szívesen járt társaságba, ahol egy alkalommal annyi szeszes italt fogyasztott, hogy spicces állapotban ellenállhatatlan hányingere támadt. A hányingertől és az esetleges hányástól annyira megijedt, hogy többé nem mert emberek közé, társaságba menni.
Ettől a naptól kezdve olyan erős volt az emberiszonya, hogy sem utcára, sem templomba, sem színházba, sem boltba nem mert menni.
Mi állhat a kézremegés (tremor) hátterében?
Noha szorongása már magas vérnyomás a neurózis hátterében óta megvolt, normálistól eltérő viselkedését a hányingertől, az esetleges hányástól, a társaság megszólásától, a presztízsveszteségtől való heveny félelem váltotta ki. Férfiakon viszonylag gyakran vált ki szexuális neurózist, idegrendszeri zavaron alapuló közösülési magas vérnyomás a neurózis hátterében, impotenciát az italos állapotban eredménytelenül végződött közösülési kísérlet.
Alkoholos állapotban ugyanis fokozódik a nemi vágy, oldódik a gátlás, ezzel egyidejűleg azonban csökken a képesség. A szervileg, idegrendszerileg, hormonálisan teljesen egészséges férfinak egy vagy több ilyen eredménytelen kísérlet elég lehet ahhoz - különösen, ha házasságon kívül történt - hogy maradandó vagy legalábbis átmeneti zavarokat okozzon.
Okozott már súlyos szívneurózist az is, hogy a beteggel - aki szívtáji szorító fájdalmai miatt orvost keresett fel magas vérnyomás a neurózis hátterében a szívkoszorúér-trombózis gyanúját közölte az orvos. Később igazolódott, hogy csupán ideges fájdalomról volt szó, és nyoma sem volt a trombózisnak. Bár megnyugtatták a beteget, a gyanúként felmerült diagnózis súlyos, ideges természetű betegségfolyamatot indított el nála.
Nyilvánvaló, hogy ez a szívneurózis nem egyedül a koszorúér-trombózis gyanúja miatt jött létre; megelőzhette hetekig, vagy akár hónapokig-évekig sok olyasmi, ami a neurózis talaját előkészítette.
A magas vérnyomás, hipertónia lehetséges okairól (biologika, ujmedicina, vntv)
A gyanított diagnózis, a hibás orvosi vélemény csak "startpisztoly" volt, amely az "ugrásra kész" betegséget elindította. Ez a beteg magas vérnyomás a neurózis hátterében szenvedett súlyos szívtáji fájdalmai miatt, és csak hosszantartó nyugtató kezelés árán szabadult meg tőle. Hogy az ismétlődő elfojtott indulat vagy szorongás neurózist okozhat, azt egy 28 éves asszony példája igazolja.
Többször voltak kínzó hasi fájdalmai, amelyek miatt háromszor esett át műtéten. A sebész azonban egyetlenegyszer sem talált nála gyulladásra vagy egyáltalán betegségre utaló elváltozást. A kikérdezés során derült ki, hogy e fájdalmak hátterében hibás családi nevelés állott. A fiatalasszony egész életén át "jólnevelt, magas vérnyomás a neurózis hátterében kislány" volt, látszólag békésen, de visszafojtott belső indulattal tűrte indokolatlanul kemény és szigorú szüleinek és idősebb testvéreinek minden parancsolgató utasítását.
A gyakran ismétlődő, elfojtott tiltakozás, a lázadás kilátástalansága azt eredményezte, hogy valahányszor új parancsot kapott- később már ettől függetlenül is - heves hasi fájdalmai támadtak, amelyek miatt összegörnyedt, és ágyba kényszerült feküdni.
Neurózist okozhat a túlterhelés is. Fiatal gyári munkást felettesei felszólítottak, hogy végezze el a középiskolát, majd ezután egyetemre küldték. Mindezt napi munkája mellett végezte. Időközben még meg is nősült, ennek következtében néha a háztartásban is segédkeznie kellett.
A munka és a család mellett a jó átlagos képességekkel rendelkező férfi nem tudott eleget tenni tanulási kötelezettségeinek.
Két rosszul sikerült vizsga után a balsikert annyira szívére vette, hogy mindannyiszor remegés, verejtékezés fogta el, ha az egyetem közelébe ért. A remegés és a verejtékezés akkor sem maradt el, amikor végre kész diplomájával nem az egyetemre, hanem munkahelyére lépett be.
Nem vitás, hogy ez esetben az emberi teljesítőképességet meghaladó követelmények vezettek neurózishoz. Ez egyébként korunknak egyik leggyakoribb neurotizáló tényezője. A túlterhelt emberen lényegében ugyanolyan mechanizmus szerint keletkezik a neurózis, mint a kísérleti állaton. Kísérleti laboratóriumokban az ún. A ketrecben a védekezés és a menekülés lehetetlen, ezért a kísérleti állat idegrendszere - a kiszolgáltatottság, a védtelenség gyakran megismétlődő élményének hatására - az emberi neurózishoz igen hasonló viselkedéssel, tünetekkel reagál.
A neurózis megelőzése elsősorban nem orvosi, hanem sokkal inkább társadalmi feladat. A neurotikusok száma biztosan csökkenthető, ha már a korai gyermekévekben tudatosan csökkentjük a gyakran ismétlődő indokolatlan félelemélményt. Ne riasszunk éppen ezért kisgyermeket krampusszal, feketeemberrel, drótossal, de ezek modern utódjával, a ventillátorral, a porszívóval, vagy más zúgó géppel sem. Ezek ugyanis gyakran ismétlődve állandó szorongást tartanak fenn, és előkészítik a neurózis talaját.
A szeretetteljes családi légkör, a dolgok összefüggéseinek türelmes, az életkornak megfelelő magyarázata viszont biztosan hatásos eszköz a neurózis magas vérnyomás a neurózis hátterében. Magas vérnyomás a neurózis hátterében szülők és a pedagógusok ne támasszanak túlzott követelményeket a tanulógyermekkel szemben. A szülők hiúsága vagy túlzott gondoskodásvágya ne kényszerítse a gyereket arra, hogy 3 a magas vérnyomás kockázata teljesítőképességét meghaladó különórák terheljék.
A pedagógusok részben az új és hatékonyabb oktatási módszerek alkalmazása, részben a felesleges és szükségtelen drukk csökkentése által magas vérnyomás a neurózis hátterében jobb tanulmányi eredményeket érhetnek el a tanulóknál, hanem egészséges, az élet nehézségeivel könnyen megbirkózó embereket is nevelhetnek.
Az iskolai szorongás az érzékeny alkatú és esetleg erősen neurotizáló családi körülmények közt élő gyermeknél nemcsak a tanulmányi eredményt ronthatja, hanem gyermekneurózist és ennek egyik valószínű változatát, dadogást is kiválthat. Sok elmeorvos a dadogást is egyszerűen neurózisnak tekinti. Gondosan kell kiválasztani, hogy kik tanuljanak idősebb korban felsőbbfokú oktatási intézményekben. Ha az egyén akár szellemi képességei, akár üzemi vagy otthoni elfoglaltsága miatt nem tud eleget tenni tanulási kötelezettségének, szert tehet ugyan iskolai végzettséget igazoló bizonyítványra, de súlyos kárát vallhatja ennek az idegrendszere is.
Csak néhány szempontot soroltunk fel a neurózis megelőzésére, de amilyen színes, sokrétű az élet, olyan sokrétű és színes lehet a neurózist kiváltó ok is. Bármilyen nagy legyen is az okok sokasága, van egy biztos hatású fegyverünk is a neurózis keletkezése ellen: ez az emberek kölcsönös bizalma, sőt, ne szégyelljük nevén nevezni, az emberek szeretete egymás iránt.
„Szívnezrózis”
Ez mindig óv a kiszolgáltatottság, a védtelenség érzésétől. A neurózis gyógyításának eszköze jó ideig a pszichoanalízis volt. Ez az eljárás lényegében a beteg panaszainak gondos és megértő meghallgatásából, az összefüggések elemzéséből, majd a betegség lehetséges okainak "átbeszéléséből" áll. Az emberek egy részénél a pszichoanalízis hozott is átmeneti vagy tartós javulást.
Szívdobogásérzés
A pszichoanalízisnek - ha ezen a kiváltó okok macska hipertónia kezelése értjük - ma, a modern, kísérleti lélektanon alapuló neurózis-gyógyításban is jelentősége van.
Ha a pszichoanalízis felfedi a betegség hátterét állandó, szüntelen ismétlődő belső feszültség, súlyos, a környezettel szemben megnyilvánuló konfliktus, túlfáradás, teljesíthetetlen követelmények, rokkantsági szándék stb. A neurotikusok kezelésének egyik módszere a pszichoterápia, alkalmazásának alapja részben a Pavlov-féle reflexelmélet, részben pedig modell állatkísérletek és emberen szerzett tapasztalatok alapján történt.
Bár a pszichoterápia igen sokféle módszert alkalmaz, ezek közül kettőt, a Schultz-féle autogén tréninget és a légzési tornát - viszonylag egyszerű keresztülvihetőségük miatt - részletesebben ismertetjük. Eleve előre kell bocsátani azt, hogy sem az egyik, sem a másik nem egyetemes hatású gyógyeljárás neurózis ellen.
